Blogolj!

Iráni válság: határozott rendrakás vagy lopakodó háború?

Pintér M. Lajos

A perzsa állam fenyegetőzött, de csak korlátozott csapásokkal válaszolt. Az USA-ban beindította az elnökválasztási kampány rakétáit, elmélyítette a republikánusok és a demokraták közötti frontvonalakat Trump elnök múlt heti bagdadi támadása. Összegyűjtöttük, mi történt a Szulejmáni tábornok likvidálása óta eltelt hét napban.

Illusztráció: pixabay.com

Forrong a Közel-Kelet, miután az amerikai elnök némiképp váratlanul beleállt a fegyveres harcba: drónjaival legyilkoltatta a „főgonosznak” minősített Irán „főgonosznak” minősített második emberét. A perzsa állam ökölbe szorított kézzel fenyegetőzik a bosszúval, de egyelőre nem ugrik fejjel a falnak. Az USA-ban az akció beindította az elnökválasztási kampány rakétáit. Az egész világ feszülten figyel, és óva int a fegyveres konfliktus kirobbanásától. Egyelőre még korai megjósolni, háborút akadályozott-e meg az amerikai elnök, és a kemény kéz politikájával kihúzta Irán méregfogát, vagy a határozott rendrakás helyett a lopakodó háborús veszélyt hozta el a térségbe. Összegyűjtöttük, mi történt az elmúlt egy hétben, vagyis hol tart most az USA és Irán konfliktusa!

– Múlt péntekre virradóra Washington légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. Likvidálták Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.

– Donald Trump amerikai elnök közölte: Szulejmáni küszöbön álló merényleteket és aljas támadásokat tervezett amerikai katonák és diplomaták ellen, és az USA célja nem a háború kirobbantása, hanem megelőzése volt. A háttérben emellett az húzódott meg, hogy az USA-t zavarja Irán egyre növekvő befolyása a térségben: az utóbbi néhány évben sikerült valódi politikai entitássá kovácsolniuk a Libanontól Pakisztánig szétszórt síitákat.

– Irán nevében Ali Hamenei ajatollah, a legfelsőbb vallási és politikai vezető kemény (katonai és egyéb) válaszlépésekkel fenyegette meg Amerikát.

– Trump erre úgy reagált, az USA nem tűr több fenyegetőzést, és „nagyon gyorsan és nagyon keményen” lesújt Iránra, ha bármilyen akciót indítanának amerikai érdekeltségek ellen.

– A NATO rendkívüli tanácsülést hívott össze a közel-keleti feszültség növekedése miatt.

– Trump megüzente, az USA mindenáron megakadályozza, hogy Iránnak valaha atomfegyvere legyen. 

– Szakértők úgy értékelték a kialakult helyzetet, hogy a hagyományos, reguláris háborúnak kicsi az esélye, annál inkább kibertámadásokkal vághat vissza Irán. 

– E hét szerdára virradóra Irán rakétatámadást hajtott végre két amerikai támaszpont ellen Irakban. Időben érkezett a vészjelzés, így az akcióban egyetlen amerikai sem halt meg.

– Ali Hameini viszont ajatollah úgy értékelt, sikerült arcul csapniuk az USA-t.

– Közben viszont Iránban lezuhant egy ukrán utasszállító gép, a rajta utazó csaknem 180 emberből senki sem maradt életben. A legtöbb áldozat iráni és kanadai. Nagyon úgy tűnik, az iráni légvédelem lőtte le a gépet, tévedésből, mert azt hitték, a rakétatámadásokra válaszul amerikai gépek intéznek ellenük katonai akciót.

– Az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel a feleket, térjenek vissza a politikai párbeszédhez, és vessenek véget a fegyverek használatának.

– Csütörtökön Trump elárulta, Szulejmáni az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége ellen készített elő merényletet, ezért kellett likvidálni egy villámgyors döntéssel.

Itt tartunk tehát most, miközben nemcsak a Közel-Keleten, de „odahaza”, az USA-ban is fokozódik a feszültség.

Az amerikai képviselőház csütörtökön határozati javaslatban megtiltotta Trumpnak, hogy engedélye nélkül katonai erőt alkalmazzon Irán ellen. A demokrata többségű képviselőház 224:194 arányban, nagyjából párthovatartozás szerint szavazta meg az egyébként nem kötelező érvényű előterjesztést.

„Amerika és a világ nem engedhet meg háborút”

– magyarázta Nancy Pelosi demokrata házelnök, aki szerint Trump „aránytalan és provokatív légicsapást hajtott végre Irán ellen a kongresszus megkérdezése nélkül, és ezzel veszélybe sodorva amerikaiakat”. A republikánus többségű szenátus egyébként szinte bizonyosan nem fogja támogatni az ilyen tartalmú kezdeményezést.

Trump egy kampányrendezvényén úgy vágott vissza a képviselőház demokrata többségének: ha a Kászim Szulejmáni iráni elleni csapás tervéről egyeztetett volna a kongresszussal, akkor a demokrata pártiak kiszivárogtatták volna azt a baráti „fake news” sajtónak. Az elnök hosszasan ostorozta a Demokrata Párt egyes, radikális baloldaliként számon tartott politikusait is, akik amiatt háborodtak fel, hogy az amerikai haderő likvidálta a tábornokot.

„Inkább Szulejmáni kegyetlen bűncselekményei miatt kellett volna háborogniuk”

– jelentette ki.

Az USA első embere egyébként újabb szankciókat hagyott jóvá Iránnal szemben, melyek a változatlanul érvényben lévő korábbi büntető intézkedésekhez képest is keményebbek lesznek. Az elemzők döntő többsége ugyanakkor egy héttel az amerikai csapás után úgy értékel:

mind Washington, mind Teherán elkerülni látszik a nyílt katonai konfliktust.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/88698/pics/lead_800x600.jpg
Donald Trump,háború,Irak,Irán,közel-kelet,USA
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?