Ötös nem, Joker-telitalálat volt a lottón
Nyerőszámok: 18 (tizennyolc), 31 (harmincegy), 56 (ötvenhat), 68 (hatvannyolc), 83 (nyolcvanhárom). Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 27 darab, nyereményük egyenként 1.716.520 forint; 3 találatos szelvény 2410 darab, nyereményük egyenként 20.905 forint; 2 találatos szelvény 67.058 darab, nyereményük egyenként 1955 forint. Joker: 288117. Az 1 darab Joker-telitalálatra 36.976.635 forintot fizetnek.
Blogolj!

Újra lecsapott az USA – ezért lett Irán a „főgonosz”

Pintér M. Lajos

Irán második embere, Kászim Szulejmáni likvidálása után a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet három járműből álló konvoját érte amerikai támadás Bagdadban az éjjel. Cikkünkben bemutatjuk a támadássorozat hátterét és azt is, miért zavarja annyira az amerikaiakat Irán fenyegetése.

Illusztráció: WITN

Az iráni fegyveres erők legfontosabb tábornokának, illetve az iraki síita milíciák parancsnokának likvidálását követően az Egyesült Államok újabb légicsapást hajthatott végre Bagdad térségében. Sajtójelentések szerint a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet három járműből álló konvoját péntek éjszaka semmisítették meg. Két jármű teljesen kiégett, hatan meghaltak, hárman kritikus sérüléseket szenvedtek.

Az MTI azt közli: az iraki állami tévé kész tényként jelentette, hogy amerikai légicsapás történt. Egy amerikai tisztviselő ugyan arról beszélt, a támadást nem az ő hadseregük követte el, ám például a Reuters hírügynökség is amerikai támadásról ír.

Forrong a Közel-Kelet, csúcsra jár egy újabb háború veszélye, és ezzel összefüggésben az olajárak is elszabadulni látszanak. A háttérben az áll, hogy az Egyesült Államok a bagdadi kormányt megkerülve tulajdonképpen háborút indított az Irakban az iszlám síita felekezetéhez erősen kötődő milíciák és azok iráni támogatói ellen.

De miért most?

A konfliktus közvetlen kirobbanása december végén történt, mikor az Egyesült Államok 25 síita milicistát és rengeteg felhalmozott hadianyagot bombázott le Irakban. Az akciót azzal indokolták, hogy az amerikai erők ellen irányuló, Irán által kitervelt támadást előztek meg. Erre válaszul több száz tiltakozó megpróbált behatolni a bagdadi amerikai nagykövetség épületébe, majd egy iraki támaszpont elleni rakétacsapásban életét vesztette egy amerikai alkalmazott.

Washington légicsapásokat hajtott végre Bagdadban

Washington légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen - jelentette helyi idő szerint csütörtök este az amerikai média meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.

Donald Trump ezután elrendelte az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnoka, Kászim Szulejmáni likvidálását, amit a bagdadi nemzetközi repülőtéren hajtottak végre. Az iráni vezetés bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat.

Irán kemény válaszlépésekkel fenyegeti Amerikát

Kemény válaszlépés várható az iraki fővárosban végrehajtott amerikai légitámadások után, amelyben meghalt egy iráni tábornok is - figyelmeztetett közleményében pénteken Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást.

Az amerikai sajtóban közben számos részlet jelent meg a Kászem Szulejmáni iráni tábornok és az Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milicista vezető elleni csapásról. A The Wall Street Journal információi szerint Donald Trump amerikai elnök december 27-én hozta meg döntését, azt követően, hogy az Irán támogatását élvező milicisták – mint fentebb említettük – az iraki Kirkuk közelében lévő amerikai támaszpont ellen támadást intéztek, amelyben életét vesztette az amerikai hadsereg egyik alvállalkozója, egy nyelvész is.

Az amerikai hírszerzés és biztonsági szolgálatok akkor egybehangzóan arról tájékoztatták Trumpot, hogy az amerikai érdekeltségek elleni merényleteket Kászem Szulejmáni irányította, és Libanonban, Szíriában, valamint Irakban további offenzívákat készít elő. A Fehér Ház egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője a The Wall Street Journal munkatársának elmondta: Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője meggyőzték az elnököt, „most van ésszerű esély arra”, hogy a csapásméréssel nem háborút robbantanak ki, hanem az Iránon belüli „mérsékelt erőket” erősítik. A politikusok részletesen megvitatták a csapásmérés jogi hátterét is, azt, hogy Szulejmániék likvidálása minősíthető-e önvédelemnek, illetve megtalálták az alkalmas időpontot és helyszínt is.

Az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elhangzott összeállítás szerint Mike Pompeónak már évek óta célkeresztjében volt az iráni tábornok. Már 2015-ben, amikor még Kansas republikánus képviselője volt a washingtoni kongresszusban rendszerváltozást szorgalmazott Iránban, és Kászem Szulejmánit nevezte meg a második legfontosabb embernek perzsa földön. Akkor egy rendezvényen arról beszélt, hogy Szulejmáni kezéhez „amerikaiak százainak vére tapad”. 2017 júliusában már a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőjeként a coloradói Aspenben évente megrendezett híres biztonsági fórumon is beszélt Szulejmániról. Arra a kérdésre, hogy realista, vagy járható megoldás-e a rendszerváltoztatás Iránban, azt felelte: „a bajkeverők, Kászem Szulejmáni és a bandája, nem megválasztott tisztségviselők. Mi ezekre az emberekre figyelünk halál komolyan, hogy ne folytathassák tevékenységüket, és ne legyen hatalmuk”.

Pompeo még abban az évben bejelentette, hogy levelet intézett Szulejmánihoz és Irán más, egyébként meg nem nevezett vezetőihez. A levélben arra figyelmeztette őket, hogy egyre veszélyesebb magatartást tanúsítanak Irakban, és az Egyesült Államok őket fogja felelősnek tartani az Irakban lévő amerikai érdekeltségek elleni bármely támadásért.

Egyáltalán, mire föl ez a nagy hirig az USA részéről?

Az Index egy korábbi elemzésében több okot sorolt, hogyan lett Irán, az iráni rendszer a „főgonosz” az Egyesült Államokban (valamint a vele szövetséges Izraelben és Szaúd-Arábiában), és miért aggasztja annyira Trumpot a perzsa állam (kül)politikai és katonai terjeszkedése, térnyerése.

A fő ok, hogy Iránnak az utóbbi néhány évben sikerült valódi politikai entitássá kovácsolnia a Libanontól Pakisztánig szétszórt síitákat, és a térség konfliktusaiban rendre felülkerekedett a szervezetlenebb, széthúzóbb szunnita arab hatalmakon, akik az USA szövetségesei. Ez az ideológiai, politikai hódítás pedig már komoly fenyegetést jelent, még akkor is, ha az Irán-barát Hezbollah óvakodott attól, hogy a térségen túl terrorcselekményekkel sokkolja a nemzetközi közvéleményt.

Így:

1, komoly anyagi és katonai áldozatok árán, de sikerült megmentenie Iránnak Bassár el-Aszad szíriai rendszerét a 2015 derekára valószínűnek tűnő bukástól, és nagyrészt pakisztáni, afganisztáni síitákból toborzott, iráni tisztek által kiképzett és vezetett milíciák teszik ki a diktátor seregének 80 százalékát;
2, Irán komoly szerepet vállalt Irakban a radikális szunnita Iszlám Állam elleni harcban, ezzel tovább erősítette befolyását a bagdadi síita kormányzat felett – bizonyos hangok szerint Obama puha kézzel átengedte Irakot az irániaknak, ráadásul Szulejmáni mesterkedéseihez köthetően az irániak egyre inkább cibálták az oroszlán bajszát Irakban;
3, Irán fegyverrel biztosan, de talán a Hezbollah kiképzőivel is támogatta a jemeni húszik gerillaháborúját a kormány, illetve a kormányt támogató szaúdiak által vezetett Perzsa-öböl menti koalíció ellen;
4, a Hezbollahon keresztül Irán libanoni befolyása is tovább erősödött, sőt, később Irán egy befolyásos szunnita arab szövetségesre is szert tett, amikor a Szaúd-Arábia és szövetségesei által indított gazdasági-diplomáciai offenzíva közepette a különutas Katar mellé állt;
5, Iránnak korrekt partnerségi viszonyt sikerült kiépítenie az Egyesült Államoktól elidegenedő Törökországgal és Oroszországgal.

Trump: Szulejmáni likvidálása háborút előzött meg

Az amerikai elnök mély tiszteletéről biztosította az irániakat, és bejelentette: nem törekszik rendszerváltoztatásra a perzsa államban. A Közel-Keleten közben óráról órára nő a feszültség. Az amerikai kormányzat nem törekszik rendszerváltoztatásra Iránban - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pénteki nyilatkozatában.

Trump tehát elrendelte 2020 elején elrendelte a csapást a perzsa rendszer egyik szimbolikus vezetője ellen – szigorúan Irán határain túl, Irakban. Gyorsan bejelentette azt is, nem akar rendszerváltoztatást Iránban. Ugyanakkor az csak a következő hetekben derül ki, hogy az iraki támadásokkal háborút robbantott ki, vagy háborút előzött meg, netán sikerül is megerősíteni az iráni ellenzékieket.

Címkék: Donald Trump, Irak, Irán, USA
https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/88428/pics/lead_800x600.jpg
Donald Trump,Irak,Irán,USA
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?