Ötös nem, Joker-telitalálat volt a lottón
Nyerőszámok: 18 (tizennyolc), 31 (harmincegy), 56 (ötvenhat), 68 (hatvannyolc), 83 (nyolcvanhárom). Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 27 darab, nyereményük egyenként 1.716.520 forint; 3 találatos szelvény 2410 darab, nyereményük egyenként 20.905 forint; 2 találatos szelvény 67.058 darab, nyereményük egyenként 1955 forint. Joker: 288117. Az 1 darab Joker-telitalálatra 36.976.635 forintot fizetnek.
Blogolj!

2019 – Juncker ment, von der Leyen jött: új vezetés Európa élén

Pintér M. Lajos

Az Európai Néppárt nyerte az esztendő legnagyobb politikai megmérettetését, az európai parlamenti választást. Orbán Viktor vezetésével a V4-ek kulcsszerepet játszottak abban, hogy először legyen női elnöke az Európai Bizottságnak. A bevándorláspárti balliberálisok megfúrták Trócsányi Lászlót, de Várhelyi Olivér személyében így kiváló biztosa lett hazánknak, aki ráadásul fontos portfóliót kapott.

A junckeri szédelgés után úgy tűnik, végre jó kezekbe került Európa sorsa. Fotó: MTI

A 2019-es esztendő fő politikai attrakciója európai színtéren a májusban megtartott EP-választás volt. A 28 tagállam polgárainak – hiszen a fél lábbal kint álló Egyesült Királyság is részt vett végül a választáson – arról kellett dönteniük, milyen irányba haladjon tovább a kontinens, erősödjön-e az egység, és valamiféle Európai Egyesült Államok felé mozduljunk el, vagy kapjanak újra markáns szerepet a nemzeti sajátosságok. Arra is választ kellett adni, hogy Európa tágra nyitja-e kapuit a migránsok előtt, vagyis felvállalja-e, hogy sokszínű bevándorlókontinenssé válik, vagy a lehetőségekhez mérten megpróbálja megőrizni kulturális-vallási identitását. A választási kampány tanulságai, az eredmények alakulása és az elmúlt hónapok brüsszeli fejleményei azt mutatják, továbbra sincsenek határozott és egyértelmű feleletek, az öreg kontinensre kemény belső csaták és súlyos külső kihívások várnak a következő években – és gyakorlatilag csak a bizonytalanság a bizonyos...

Az év első hónapjainak választási kampányát a két legerősebb pártcsalád, az Európai Néppárt, illetve az Európai Szocialisták Párja csúcsjelöltjei, Manfred Weber, illetve Frans Timmermans küzdelme határozta meg. Weber és a Néppárt szembekerült a Fidesszel, miután nem tudták lenyelni Orbán Viktor pártjának Soros György milliárdos tőzsdespekuláns, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és a bevándorlás kapcsolatát hangsúlyozó, a migrációt megállításának szükségességét bemutató üzenteit. A purparlé kapcsán a Fidesz és a Néppárt kölcsönösen felfüggesztették egymást, a két fél bölcsei azóta is vizsgálgatják a hogyan továbbot. Orbán Viktort viszont az ügy végleg meggyőzte, hogy nemcsak a bevándorláspárti ketteske, Timmermans, de a balliberálisokkal a hatalomért kokettáló egyeske, Weber is alkalmatlan az Európai Bizottság vezetésére. Weber ekkor még nem sejtette, de ezzel elrúgta a pöttyöst, és bukta a széket, amiről álmodott!

Weber és Juncker korán örült: máshogy osztották a lapokat Európában...

A májusi EP-választás végül a papírformának megfelelően az Európai Néppárt sikerét hozta, a második helyen a Timmermansba kapaszkodó szociáldemokraták, a harmadikon az Emmanuel Macron francia elnök fémjelezte liberálisok végeztek, a negyedik helyre – figyelem, európai tendencia! – a zöldek futottak fel. A radikális jobboldal is erősödött, de a Matteo Salvini-féle blokk áttörése elmaradt. A matematika azt is megmutatta, a Fidesz kizárására játszó néppárti ballib szárny szívhatja a fogát, mert a politikai primátus biztosításához továbbra is szükség lesz a magyar kormánypártok által biztosított, illetve hozzájuk kötődő képviselőkre.

Május végétől megindult a kötélhúzás, ki legyen Jean-Claude Juncker utódja az Európai Bizottság élén. Az isiászos luxemburgi nehéz örökséget hagyott az utókorra, miután ötéves ciklusában a briteket ki-, a muszlim migránsok tömegeit bevezette az unióba, vagyis – ahogy mondani szokás – innen szép felállni... A néppártiak, a szocdemek, a liberálisok és a zöldek többhetes alkudozásai során volt, hogy Weber tűnt befutónak, máskor Timmermans uralma fenyegetett szennyesnek tűnő háttéralkuk kapcsán, de végül Orbán Viktor számítása és állítása igazolódott be: a csúcsjelölti rendszer megbukott. A két alkalmatlan közül egyik sem volt méltó arra, hogy Bizottságnak fazont szabjon.

Orbán a Visegrádi Négyek élére állt, és – valljuk be: némi francia segítséggel, Macron elnök egyetértésével – kisakkozta, hogy a se hús, se hal Webernek és a multikulti Timmermansnak egyaránt megszégyenülve kelljen elkullognia. A Bizottság élére így egy igen biztató német kereszténydemokrata politikus, a V4-ek és Macron jelöltje, no és persze a végeredményben Angela Merkel német kancellár által is favorizált Ursula von der Leyen volt német védelmi miniszter került. Egy olyan vezető, úgy építhet erős Európát, hogy előtérbe helyezi a nemzeti sajátosságokat. Aki érti, érzi és tiszteli a közép-európai államok saját helyzetét, problémáit, felvetéseit, és akibe joggal vetette bizalmát ez a régió (is). Ő egyébként az első nő, illetve 1967 óta az első német az Európai Bizottság élén.

Trócsányi Lászlót még elgáncsolták a bosszúszomjas bevándorláspárti balliberálisok...

Von der Leyent július közepén, Európa kormányát, vagyis a német elnök bizottságának tagjait, a biztosokat viszont csak november végén, december 1-jei hatállyal választotta meg a sokszínű Európai Parlament. A hónapokig tartó hatalmi játszmák során a bevándorláspárti balliberális erők igyekeztek bosszút állni Orbán Viktoron Weber és Timmermans elgáncsolásáért. Ezért aztán gusztustalan politikai okokból végül meggátolták, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listavezetője, a nemzetközileg ismert és elismert jogász, jogtudós lehessen Magyarország következő uniós biztosa.

...de Várhelyi Olivér már két vállra fektette őket. Fotók: MTI

A magyar miniszterelnöknek azonban volt B-terve, és nem is akármilyen: a brüsszeli magyar állandó képviselet addigi vezetője, Várhelyi Olivért, a vérbeli technokrata karrierdiplomatát ajánlotta von der Leyennek. Bármennyire izzadtak a Soros által is mozgatott balosok, a hosszú évtizedek óta a brüsszeli politikával és uniós ügyekkel foglalkozó, rendkívül tapasztalt, és a magyar érdekek mellett mindig következetesen kiálló Várhelyit már nem tudták kigolyózni, és így végül – a francia és a román biztos személyének jóváhagyásával párhuzamosan – az új Európai Bizottság utolsó dominói is a helyükre kerültek. Orbán és Magyarország nemcsak Várhelyi személyének kinevezésével aratott hatalmas győzelmet, de azzal is, hogy az egyik legfajsúlyosabb portfólió lett a miénk, a bővítés- szomszédságpolitikai tárca, mely a következő években – többek között – az EU és a Balkán stratégiai kapcsolatát, együttműködését, a közösség további bővítésének irányait felügyeli. Várhelyi rögvest kifejezte elkötelezettségét az Albániával és Észak-Macedóniával való mielőbbi csatlakozási tárgyalások mellett. 2004 óta tartó EU-tagságunk óta ilyen fontos feladatot magyar biztos még nem kapott, ami jól jelzi a térség és a magyar kormány nemzetközi súlyát, valamint hogy von der Leyen – eddig – betartotta ígéretét: határozottan figyelembe veszi a közép-európaiak érdekeit és értékeit.

Az viszont majd csak a következő évek során dől el, szilárd és elkötelezett marad-e az elnök Európa határai, az európai életforma, az európai értékek védelmében is, és egyenlő mércével méri-e majd valamennyi tagállamot. Ha mindezt megvalósítja, a közösség erősítheti pozícióit a nemzetközi versenyben.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/88056/pics/lead_800x600.jpg
Brüsszel,Európai Bizottság,Európai Parlament,Európai Unió,Frans Timmermans,Jean-Claude Juncker,Manfred Weber,Ursula von der Leyen,választás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?