Blogolj!

Megmutatjuk, hol van Európa utolsó reménye


A korábbi évtizedek választásaival szemben a 2019-es európai parlamenti választáson még nagyobbra nőtt a szakadék a városiak és a vidékiek szavazatai között. Míg a bevándorláspárti liberális-zöld-szociáldemokrata erők nem meglepő módon a nagyvárosokban szerepeltek jól, addig a brüsszeli víziókkal szemben álló pártok a vidéki-kisvárosi térségekben kaptak sok szavazatot. A legutóbbi 2014-es EP-választáson bár már megvoltak a különbségek a szavazási eredményekben, de nem különült el ennyire élesen a két térség egymástól.

A mögöttünk hagyott európai parlamenti választáson Európa-szerte folyatódott az a tendencia, miszerint a városi és a vidéki térségek választási eredménye lényegesen különbözik. Most néhány közép-és nyugat európai ország példáján mutatjuk be, milyenek is ezek az eltérések. A városi és vidéki térségek közötti különböző szavazási szándékokra már az Egyesült Államokban is felfigyeltek 2016-ban. Mint ismert, Hillary Clinton, a demokraták jelöltje a nagyvárosokban tudott óriási fölénnyel nyerni, míg a vidéki térségekben Donald Trumpnak nem volt ellenfele.

Vidéken egyre erősebb a PiS

Kezdjük rögtön Lengyelországban a vizsgálódásunkat. Az országban a baloldali pártok közösen indultak a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) ellen.A voksolást a várakozásokkal szemben a PiS nagyon könnyen megnyerte, és közel egymillió szavazatot vert a nagy balos összeborulásra. A PiS eredményét térképre vetítve világosan látszik, hogy sikerét nagyrészt a vidéki voksoknak köszönheti. Az összes nagyvárosban az ellenzéki összefogás győzött. Az ország nyugati részén bár a korábbi voksolásokon még vidéken sem termett sok babér a PiS-nek most sikerült teret nyernie.

Jól látszik, hogy a kék színnel jelölt PiS-es támogatottságú körzetek a nagyvárosok kivételével szinte teljes Lengyelországot lefedik

Ha pedig megnézzük a lengyelországi európai parlamenti választás 2014-es eredményét, akkor már egyértelműen látszik, hogy az akkor még kormányon lévő centrista-liberális Polgári Platform nemcsak a városokban szerepelt jól, hanem a mára már stabil PiS-es bázisokon is nyerni tudott. Lengyelországban tehát a baloldali és centrista erők mára szinte teljesen a nagyvárosokra szorultak vissza, míg a kormányzó-bevándorlásellenes PiS előnye a vidéki térségekben egyre nagyobb választásról-választásra.

A 2014-es EP-választáson Lengyelországban a vidéki térségekben még sokkal erősebbek voltak a liberális-centrista erők, mint 2019-ben

Liberális fölény Pozsonyban

Lengyelország után vándoroljunk egy kicsit délebbre, Szlovákiába. Északi szomszédunkban a voksolást nagy meglepetésre a Progresszív Szlovákia nevezetű újonnan alakult liberális formáció nyerte meg. Bár a párt az első helyen végzett, de a választók 80 százaléka más erőkre szavazott.Ha megnézzük az ország választási térképét, akkor még a lengyelországihoz is nagyobb szakadékot látunk a nagyvárosok és a vidék között.

Szlovákiában is nagy különbség mutatkozik a városi és a vidéki szavazók között. A liberálisok Pozsony és Kassa környékén nagyon erősek, míg vidéken nem nagyon kérnek belőlük

Pozsony, Kassa, Nagyszombat Zsolna és Eperjes térségében óriási fölénnyel győzött a Progresszív Szlovákia, míg vidéken a baloldali Smer, a kereszténydemokraták, vagy éppen a Magyar Közösség Pártja dominált. A várhatóan a liberális frakcióhoz csatlakozó progresszívek a fővárosban olyan mértékben domináltak, hogy országos átlaguk majdnem kétszeresét érték el.Ezzel szemben a falusi térségekben egyáltalán nem sikerült a liberális erőnek áttörést elérnie.

Bécs, a vörös bástya

Most pedig nézzük meg, mi történt Ausztriában. Az EP-választás előtt a legnagyobb politikai földrengését a voksolás előtt a nyugati szomszédunkban láthattuk a Strache-videó napvilágra kerülésével. Bár az Osztrák-Néppárt (ÖVP)-Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezette kormány megbukott, de mindez a választási eredményben nem tükröződött, sőt a korábbi évekkel szemben még inkább jobbra fordult Ausztria.

Ausztria világoskékre váltott, a vörös pöttyök mára szinte csak a nagyvárosokra korlátozódtak a 2019-es európai parlamenti választáson

Az ország gyakorlatilag világoskék színre váltott, ami az ÖVP színe lett 2017 után. Még a korábban vörös fellegvárnak számító Burgenland is bekékült. A bevándorláspárti erők nem meglepő módon Ausztriában is a nagyvárosokban Bécsben, Linzben és Grazban szerepeltek a legjobban. Vidéken csak olyan hagyományos baloldali térségek őrizték meg a vörös színűket, ahol korábban is a szocdemek diadalmaskodtak, mint például Karintia déli része. 2014-ben még jóval több volt a vörös rész az ország térképén.

A 2014-es európai parlamenti választáson még jóval kisebb volt a különbség a vidék és a városok választási eredménye között. Nagyon sok vidéki térségben erősek voltak a szocdemek és a zöldek

Zölddé vált német nagyvárosok

De most nézzük meg Németország választási térképét, ami még egyértelműbben mutatja, hogy mekkorára nőtt a különbség a vidék és a város között. Az összes nagyváros (Berlin, München, Frankfurt, Hamburg, Bréma, Dortmund) vagy piros, vagy zöld színben játszik,míg a vidéki térségekben vagy a CDU, vagy pedig a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak dominált. Bár retorika szintjén egyre kisebb a különbség a kereszténydemokrata pártok és a zöldek között, az utóbbi pártnak mégsem sikerült a falvak és kisvárosok közegében előretörnie.

Németországban is a vidéken őrizte meg fölényét a jobboldal

Erőteljes fordulat Flandriában

Belgium esetében is egyértelműen látszik a vidék és a városok eredménye közötti egyre nagyobbra nyíló olló. Az ország választási térképét csak tovább bonyolítja, hogy a francia és a flamand nyelvűek különféle pártokra szavaznak. A vallon régió korábban is inkább baloldalra, míg a flamand a jobboldal felé húzott, de nem olyan nagy mértékben, mint ami a mostani EP-választáson megnyilvánult.

Az öt évvel ezelőtti EP-választáson még a flamand vidéken is erősek a liberálisok, de Brüsszel már akkor is a balliberális erők fellegvára volt

A 2014-es EP-választáson a szocialisták és a liberálisok még a flamand nyelvű vidékeken is meglehetősen erősek voltak. Mostanra a flamand vidéken egyértelműen megerősödött az erőteljesen bevándorlásellenes Flamand Érdek nevezetű párt.A Flamand Érdek előretörése leginkább a mérsékelt kereszténydemokraták kárára történt meg. Jól látszik Belgium térképes, hogy Brüsszel 2014-ben és 2019-ben is teljesen egyértelműen a baloldali-zöld pártok fellegvára volt. Mindez egyáltalán nem meglepő, mivel a belga fővárosban a legnagyobb arányú a bevándorlók száma.

A 2019-es EP-választáson Belgiumban is jelentősen nőtt a liberális városok és a konzervatív-bevándorlásellenes vidék közötti szavazási szakadék 

Komoly törésvonal

Jól látszik, hogy az általunk bemutatott országokban a liberális-baloldali erők nagyrészt a nagyvárosokba szorult vissza. Egyáltalán nem véletlen, hogy a balliberális pártok azokban a nagyvárosokban erősek, ahol az országos átlaghoz képest sokkal több bevándorló él.A vidéki térségekben a 2014-es EP-voksoláshoz képest is nagyon sokat veszítettek a bevándorláspárti erők, míg a jobboldali pártok komoly előretörést könyvelhettek el.Mindebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy azon szavazók, akik Európát olyannak szeretnék megőrizni, mint amilyen jelenleg, azok inkább a kisvárosokban és falvakban élnek.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/74181/pics/lead_800x600.jpg
Alternatíva Németországnak,Ausztria,Brüsszel,CDU,Európai Parlament,Európai Unió,Németország,Szlovákia
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?