Blogolj!

Könnyen naggyá válhatnak a balti államok


Nagyon sok olyan képviselő kerülhet ki a Baltikumból az európai parlamenti választáson, akik egyelőre egyetlen nagy frakcióhoz sem tartoznak, így az ő szavazatuk is döntő lehet majd a legfontosabb szavazások előtt a következő ciklusban. Skandináviában jól szerepelhetnek a bevándorlásellenes erők. A Blogstar többrészes sorozatban mutatja be, hogy milyen eredmények várhatóak a 2019-es európai parlamenti választáson.

Május 23-26 között tartják az unió történetének kilencedik európai parlamenti választását. Választási sorozatunkban régiónként mutatjuk be, hogy milyen eredmények várhatóak az egyes országokban, és végül azt, hogy milyen is lehet majd az új parlament összetétele. Elsőként a balkáni országokat vettük górcső alá, majd a visegrádi négyek következtek. Most a balti államok és a két skandináv ország, Finnország és Svédország következik.

Ellenzéki siker várható Litvániában

Ezen öt ország összesen 58 mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben. Ez nagyjából az összes megszerezhető mandátumnak kevesebb, mint 10 százaléka. Első hallásra ez nem tűnik soknak, de ha a vizsgált régió népességszámát vesszük alapul, akkor világosan látszik, hogy a térség felülreprezentált az EP-ben. Persze ennek a fő oka a korábban elfogadott lisszaboni szerződés, amely a kisebb tagállamok számára nagyobb mandátumszámot biztosít, mint amennyit a népesség szám indokolna.

Litvániában ellenzéki sikert hozhat az EP-választás Forrás: AFP/Petras Malukas

A balti államok közül elsőként Litvániát vesszük górcső alá. Az országnak 11 mandátuma van az EP-ben. Várhatóan a legtöbb mandátumot majd az Európai Néppárt tudja begyűjteni innen azzal, hogy a legtöbb szavazatot az ellenzéki Litván Kereszténydemokrata Párt szerezheti meg a kormányzó parasztpárttal szemben. Az utóbbi alakulat egyébként a z Európai Zöldek frakciójában ül. Az országból az európai szocdem frakció csupán egy mandátumra számíthat, ami annak figyelembevételével, hogy az összes mandátum száma 11, meglehetősen gyenge eredménynek hathat majd.

Országgyűlési választások után

Észtországnak csupán hat mandátuma van. Az országban nemrégen tartottak parlamenti választást, amelyet bár az Észt Reform Párt nyert meg, mégis úgy tűnik a második helyen végzett Észt Centrumpárt alakíthat majd kormányt konzervatív-jobboldali szövetségeseivel. Az észt politika abból a szempontból is nagyban eltér a hazaitól, hogy két legnagyobb rivális párt az uniós színtéren a liberális ALDE frakcióban ülnek. Mindezek eredményeként nagy valószínűséggel a két nagy párt mandátumok kétharmadát megszerzi. A baloldal és a Salvini-féle szövetség egy-egy helyet szerezhet.

Lettországnak 8 mandátuma van az Európai Parlamentben. A politikai erőviszonyok annyira kiegyenlítettek, hogy a pártok egyesül a szocdem és egyben az orosz kisebbség érdekeit képviselő Harmónia Centrumnak van esélye, arra, hogy két helyet szerezzen. A többi párt, akik a politikai spektrum szinte teljes részét lefedik, szerezhetik meg a többi hat helyet. Egyelőre úgy tűnik, hogy Lettországból legalább 3-4 olyan képviselő kerül majd ki az EP-be, akik nem tartoznak egyetlen frakcióhoz sem.

Finnországban az április parlamenti választáson éppen csak lemaradtak az első helyről az Igaz Finnek. Május 26-án befuthatnak az első helyre Forrás: AFP/Vesa Moilanen

Finnországnak 13 mandátuma van a mostani EP-választáson. A május 26-i voksolás abból a szempontból mindenképpen különleges lesz, hogy pár héttel ezelőtt tartottak parlamenti választást az északi országban. Új kormány azóta még nem jött létre, de egy baloldali-zöld-liberális összefogás jöhet majd az országban. A legfrissebb kutatások szerint az EP-voksolást az országgyűlési választáson csupán pár ezer szavazattal lemaradt bevándorlásellenes Igaz Finnek nyerhetik. Ők három mandátumot szerezhetnek, és nagy valószínűséggel a formálódó Salvini-féle frakcióba ülnek majd. A finn szocdem pártnak is esélyes van arra, hogy három mandátumot szerezzen, míg a többieknek ennél kevesebbel kell majd beérnie.

Javítanának a svéd demokraták

Svédországban 20 mandátum sorsáról döntenek majd a választók. A mostani EP-választás a tavalyi parlamenti voksolás utáni első komolyabb erőfelmérő lesz. 2018. szeptemberében történetének legrosszabb eredményével a bevándorláspárti szocdemek végeztek az első helyen, míg a legnagyobb erősödést a bevándorlásellenes Svéd Demokraták regisztrálhatták. Hosszú hónapok után egy baloldali kisebbségi kormány alakult Stefav Lövfen korábbi szocdem miniszterelnök vezetésével.

Svédországban a tavaly parlamenti választás után javítana az ellenzék Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Abban az esetben, ha a mostani EP-választáson az ellenzéki erők jelentős erősödést tudnának produkálni, az minden bizonnyal nagyban befolyásolná a kisebbségi kormány jövőjét. Kutatások szerint ismét a szocdemek végeznek majd az élen, de a 30 százalékos támogatottságot biztosan nem fogják. Második helyre futhatna be a Svéd Demokraták, míg harmadik helyen a jobbközép Mérsékelt Párt végezhet. Becslések szerint az Európai Néppárt és a szocdemek is 5-5 mandátumot szerezhetnek majd. Az európai konzervatív frakció és az ALDE 3-3, míg a Zöldek és szélsőbaloldali Európai Egyesült Baloldal 2-2 mandátumot szerezhetnek.

Töredezett kép

Összességében jól látszik, hogy a régióból megszerezhető 58 mandátum meglehetősen nagy szóródást fog mutatni a különféle frakciók között. Egyáltalán nem lehet domináns erőről beszélni, mivel nagyon sok olyan képviselő is európai parlamenti helyhez juthat, akik egyetlen frakcióba sem tartoznak. Mind a liberális, mind a radikális baloldali, de a bevándorlásellenes erők is 10-15 helyet szerezhetnek ezekből a tagállamokból. Ami biztosnak tűnik hogy a jövőbeli EP meglehetősen kiegyensúlyozott erőviszonyai miatt ezen tagországokból érkező képviselők szavazata is felértékelődhet.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/72809/pics/lead_800x600.jpg
Európai Parlament
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?