Bombamerénylet történt Lyonban
Újabb terrortámadás zaklatja fel Európát: csomagba rejtett bomba robbanhatott a francia nagyvárosban.
Blogolj!

Eljött a Brüsszel-ellenes pártok áttörésének ideje


A 2009-es és a 2014-es európai parlamenti választások a korábbiakkal szemben már egy átalakuló világrend lenyomatai voltak. A voksolások eredményére nagyban rányomta a bélyegét a gazdasági válság, valamint Európa meggyengülése is. Ennek eredménye a régi nagy pártok hanyatlása, valamint a euroszkeptikus, sőt EU-ellenes pártok előretörése lett. Kövessék Önök is az Blogstar európai parlamenti választási sorozatát.

A Blogstar többrészes sorozatban mutatja be az EP-választások történetét, a külföldi országok mellett Magyarországot is górcső alá vesszük. Az 1979-es és az 1984-es voksoláson volt a legnagyobb a részvétel. Az 1989-es voksolást a szocialisták nyerték meg, ráadásul 1994-ben sem tudott nyerni a jobboldal.1999-ben fordult a kocka, és 2004-ben is az Európai Néppárt győzött.

Nagyot csökkent a szocialista frakció

A tíz évvel ezelőtti európai parlamenti választást már 27 uniós tagállamban tartották meg június 4–7.-e között. A részvételi arány 43 százalékra zuhant, ami újabb történelmi mélypont volt, a legkevesebben 2004-hez hasonlóan ismételten Szlovákiában voksoltak (19,63 százalék). 2009-ben 736 képviselőt választottak meg. Az Európai Néppárt maradt a legnagyobb frakció 267 hellyel. Az Európai Szocialista Párt létszáma jelentősen csökkent, 2007-ben 215 helye volt, míg a 2009-es választásokon 184-et szerzett meg.

A harmadik helyen a liberálisok végeztek 84 mandátummal, míg a Zöldek 55 helyet szereztek. Az ötödik legnagyobb frakció az újonnan megalakult euroszkeptikus és antiföderalista Európai Konzervatívok és Reformisták csoportja volt 54 mandátummal. A radikális baloldali erők 35, míg a szintén euroszkeptikus Európai Szabadságért és Demokráciáért csoport 32 mandátumot tudott összesíteni.

2009-ben és főként 2014-ben Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt vezetője örülhetett Forrás: AFP/Carl Court

Előretörtek a kilépéspártiak

Németországban az EP-választásra nem sokkal a szeptemberi parlamenti megmérettetés előtt került sor, így az egyfajta előválasztási szereppel bírt. Az Angela Merkel vezette CDU-CSU szövetség nagyon magabiztosan verte a szocdemeket, akik csupán 23 mandátumot szereztek. A Zöldek és a liberálisok kifejezetten jól szerepeltek a legnépesebb EU-tagállamban.

Nagy-Britanniában totális vereséget szenvedett az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspárt, akik csupán 15,8 százalékot értek el. A legnagyobb győztes a Brit Függetlenségi Párt (UKIP), és a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt (BNP) volt, mivel az UKIP 16,6, míg a BNP 6,3 százalékot ért el. Bár a voksolást a konzervatívok nyerték, de finoman szólva nem lehetett elégedettek.

Büntették a baloldalt

Franciaországban a kormányzó jobbközép Népi Mozgalomról (UMP) szólt a voksolás, de ennek ellenére az UMP szerezte meg a legtöbb voksot, bár a kisebb baloldali erők, valamint a Zöldek több mandátumot szereztek. A voksolás egyik nagy vesztese a Nemzeti Front volt, amely csupán három mandátumot tudott besöpörni. Olaszországban nagyon megbüntették az ellenzéki baloldalt, mivel Berlusconi vezette Szabadság Népe több mint 35, míg a Demokrata Párt csak 26,1 százalékot összesített. Nagyon jó eredményt ért az Északi Liga, mivel több mint 10 százalékot sikerült elérniük, amivel a harmadik helyre futottak be.

Spanyolországban a 2004 óta kormányzó munkáspárt szoros vereséget szenvedett, így egyáltalán nem bánkódhattak a baloldali alakulatban. A jobbközép Néppárt bár diadalmaskodott, de a megszerzett 42,12 százalékos eredménye egyáltalán nem volt megnyugtató. Lengyelországban hatalmas fölénnyel nyert a Donald Tusk vezette jobbközép Polgári Platform. A baloldal ott is nagyon súlyos vereséget szenvedett, csupán 7 mandátumot tudtak szerezni az 50-ből.

Szlovéniában is szavaztak. A közép-európai országokban tradicionálisan alacsonyabb részvételt hoztak az EP-választások, mint nyugaton Forrás: AFP/Hrvoje Polan

A részvételi mélypont

2014-ben már nyolcadik alkalommal szólították az urnához az unió immáron 28 tagállamának mintegy 400 millió választásra jogosult polgárát. A 2014. évi választások uniós szintű, átlagos részvételi aránya 43,09 százalék volt, amely a 2009. évi 43 százalékhoz viszonyítva a legjobb esetben is inkább stagnálásról, semmint szignifikáns trendfordulóról tanúskodik.

Az átlag mögött meglehetősen szélső értékek találhatóak: Szlovákiában a választói részvétel mindössze 13 százalék (2004: 16,97 százalék, 2009: 19,64 százalék) volt, míg Németországban a 2009. évi 43,3 százalékhoz képest 47,9 százalékra nőtt. Belgiumban (2004: 90,81 százalék; 2009: 90,39 százalék; 2014: 90 százalék) és Luxemburgban is (2004: 91,35 százalék; 2009: 90,76 százalék; 2014: 90 százalék) magas volt a választói részvétel, ám ott kezdettől fogva kötelező a szavazás, s ennek tudható be a magas arány. A visegrádi országokban – ha Szlovákiánál mérsékeltebben is – szintén inkább a csökkenés, mint a növekedés volt a jellemző.

Földrengés Franciaországban és Nagy-Britanniában

Az előzetes becslések nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy a parlament egyharmadát az unióellenes és euroszkeptikus pártok fogják alkotni. Ebben az értelemben a nagy áttörés nem következett be: az euroszkeptikus szavazatok ugyan növekedtek, ám Geert Wilders holland Szabadságpártja éppen úgy nem tudta növelni szavazatainak számát, mint az osztrák Szabadságpárt, amely a néppárt és a szocialisták után továbbra is csak a harmadik erő maradt. A populista Európa-ellenes és euroszkeptikus szavazatok számát a mandátumok ötödére becsülték.

A 2014-es EP-választás az unióval szemben kritikus erők megerősödését hozta Forrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Az unióellenes és euroszkeptikus erők előretörése ellenére, a 751 tagú Európai Parlamentben a jobbközép (220 mandátum, 29,43 százalék) és a balközép (189 mandátum, 25,17 százalék) erők megőrizték dominanciájukat. A nagyobb politikai földrengés inkább az egyes tagállamokban – mindenekelőtt Franciaországban és Nagy-Britanniában – következett be, és ennek hatásai a változtatás igényével az uniós politika szintjén is bizonyosan lecsapódtak.

Visszaeső néppártok

Az európai parlamenti választások jól mutatták azokat a tendenciákat, amelyek a tagállamokban lezajlottakból már jól ismertek: a nagy néppártok Európa nagy részében ma már alig szereznek többet a szavazatok egyharmadánál, a politikai centrumpártok ugyan továbbra is dominálnak, de a többséget csak más pártokkal – a zöldekkel, a liberálisokkal – közösen vagy egy nagykoalíció keretében szerezhetik meg.

A dél-európai térségben – Olaszország kivételével – mindenütt a válságkezelő kormánypártokat büntették a választásokon. Görögországban ez különösen látványos volt. A választásokat a radikális baloldali Syriza párt nyerte, a szavazatok 28 százalékával. A kormányzó Új Demokrácia (Nea Dimokratia, ND) 25, az ugyancsak kormányon lévő szociáldemokrata párt pedig mindössze 8 százalékot kapott, míg a neonáci Arany Hajnal (Hriszí Avjí) 9 százalékot. Matteo Renzi olasz miniszterelnök adócsökkentési és takarékosságellenes politikájának köszönhetően a Demokrata Párt (Partito Democraico, PD) több mint 40 százalékot szerzett.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/72718/pics/lead_800x600.jpg
Európai Parlament
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?