Bombamerénylet történt Lyonban
Újabb terrortámadás zaklatja fel Európát: csomagba rejtett bomba robbant a francia nagyvárosban. Sok a sérült.
Blogolj!

Megszületett az első jobboldali győzelem


Az 1999-es európai parlamenti választáson szerezte meg történetében először a mandátumok relatív többségét a jobboldali pártokat tömörítő Európai Néppárt. Öt évvel később ismételten kikapott a baloldal. Akkor már az újonnan csatlakozott országok is szavaztak. Kövessék Önök is a Blogstar európai parlamenti választási sorozatát.

A Blogstar többrészes sorozatban mutatja be az EP-választások történetét, a külföldi országok mellett Magyarországot is górcső alá vesszük. Az 1979-es és az 1984-es,valamint az 1989-es voksolást a szocialisták nyerték meg, ráadásul 1994-ben sem tudott nyerni a jobboldal. Az 1999-es európai parlamenti választást már 15 uniós tagállamban tartották meg, és 626 helyről döntöttek a szavazópolgárok. A voksolásra június 10–13. között került sor. Az unióban 288 millió polgár élt választójogával, ami 49,8 százalékos részvételi aránynak felelt meg. Ez a részvételi arány volt a voksolások addigi történetében a legalacsonyabb.

Kikaptak a szocdemek

A választás jelentősen átrendezte a korábbi erőviszonyokat a parlamentben. Az 1979 óta legnagyobb frakcióval rendelkező szociáldemokratáknak most a második hellyel kellett megelégedniük, mivel az Európai Néppárt 233 hely megszerzésével megnyerte a voksolást. A szociáldemokraták 180, a liberálisok 50, a zöldek 48, a kommunisták 42, a nemzeti konzervatívok 31, az euroszkeptikusok pedig 16 helyet szereztek.

Viktor Klima, osztrák szocdem kancellár és felesége az EP-választás napján Forrás: APA/AFP/Harald Schneider

Németországban és Nagy-Britanniában az általában szokásos módon a kormánnyal szembeni attitűd határozta meg a választói preferenciákat – az alacsony részvétel miatt persze ez nem jelenti azt, hogy ugyanez várható a hazai választáson is, ahogy ez később be is bizonyosodott mindkét esetben –, és az ellenzék fő pártjai arattak győzelmet. A német kereszténydemokrata párt alkotta a legnagyobb erőt a néppárton belül a maga 53 mandátumával.

Kiütötték Schrödert

A brit voksolás félidős választás volt, a német viszont alig néhány hónappal követte a baloldali győzelmet hozó általános választást. Berlinben végül a CDU–CSU szövetség fölényesen verte a Gerhard Schröder vezette SPD-t, a jobbközép ellenzéki párt 20 mandátummal szerzett többet, mint a szocdemek, akik minden bizonnyal még az 1998-as választási sikerüket ünnepelték. A brit választáson a listás rendszerre való áttérés következtében először jutott európai mandátumhoz a skót és a walesi nemzeti párt, a zöldek és a Függetlenségi Párt.

Franciaországban – bár félidős volt a választás – az 1994-hez képest egységesebb volt a baloldal, és – bár kisebb mértékben – megismételte 1997-es választási sikerét a megosztott mérsékelt jobboldal felett. Az EU-ellenes pártok 34,1 százalékot szereztek. Olaszországban az összehasonlítás nehéz, rengeteg lista indult, mindenesetre a kormánypártok enyhe fölénye megmaradt, de a jobboldalon a Forza Italia jobban szerepelt, mint 1996-ban.

Spanyolországban az európai választáson a jobbközép Néppárt diadalmaskodott, ami előre jelezte az alakulat 2000-es győzelmét. Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 7-7 mandátumot szerzett, azonban az igazi győztes az Osztrák Szabadságpárt volt (FPÖ), amely 23,4 százalékos eredménnyel 5 mandátumot tudott elhódítani.

Daniel Cohn-Bendit, egykori 1968-as forradalmár 1999-ben már EP-képviselő volt Forrás: AFP/Gerard Cerles

Ismét az EPP-győzött

A 2004-es EP-választásokat már a tíz új taggal kibővült unióban rendezték meg június 10–13. között. A 25 tagból álló Európai Unió polgárai már 732 fős parlamentbe választották meg a képviselőket. A választáson 342 millióan szavaztak, ami 45,6 százalékos részvételi aránynak felelt meg. A legmagasabb részvétel Belgiumban (90,81 százalék), míg a legkisebb Szlovákiában (16,96 százalék) volt.

A választást ismételten az Európai Néppárt nyerte meg, 268 helyet szerezve, míg az Európai Szocialisták 218 mandátumot értek el. A harmadik helyen a liberálisok (88), a negyediken a zöldek (42), az ötödiken a kommunisták (41) végeztek. Az euroszkeptikusok 37, míg a nemzeti konzervatívok 27 képviselői helyet értek el.

Vaclav Klaus, egykori cseh elnök 2004-ben szavazhatott először az EP-választáson Forrás: AFP/Michal Svacek

Jobboldali sikerek

A nagyobb tagállamok közül Nagy-Britanniában konzervatív siker született. 28 konzervatív képviselő mellett a kormányzó Munkáspárt csak 19 helyet tudott szerezni. Franciaországban a választók jelentősen megbüntették a jobboldali kormányzatot, mivel a szocialisták 31 helyével szemben csupán 17-et tudtak szerezni. Németországban a Gerhard Schröder vezette baloldali kormány súlyos vereséget szenvedett, mivel a CDU–CSU 49, míg a szociáldemokraták 23 mandátumot szereztek.

Spanyolországban a 2004. márciusi kormányváltás után, amelyen az addig kormányzó Néppárt elveszítette a választást, az EP-voksoláson ugyanannyi (24) mandátumot szerzett, mint a szocialisták. Olaszországban egyik politikai oldalnak sem sikerült jelentős fölényre szert tennie, de összességében a baloldal győzött.

Nyugat-Európával szemben a tíz újonnan csatlakozó országban lényegesen alacsonyabb volt a részvétel. A közép-európai államokban a kormányzó pártok nagyrészt vereséget szenvedtek, kivételként Szlovákiát lehet megemlíteni, ahol kifejezetten jól szerepeltek. Magyarországon az MSZP nagyarányú vereséget szenvedett az ellenzéki pártoktól, de mandátumszámban nem volt jelentős a különbség.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/72716/pics/lead_800x600.jpg
Európai Parlament
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?