Blogolj!

Óriási aktivitás, baloldali fölény – így született az Európai Parlament


Az Európai Parlament történetének első két választása több mint 60 százalékos részvételi arányt hozott, amit azóta sem sikerült túlszárnyalni. 1979-ben és 1984-ben is a szociáldemokraták szerezték a legtöbb képviselőt, de abszolút többségük nem volt. Kövessék Önök is a Blogstar európai parlamenti választási sorozatát.

A Blogstar többrészes sorozatban mutatja be az EP-választások történetét, a külföldi országok mellett Magyarországot is górcső alá vesszük. Először 1961-ben tettek javaslatot az Európai Parlament képviselőinek közvetlen választására, de csak az 1976-os brüsszeli csúcson döntöttek annak tényleges bevezetéséről. Az első közvetlen választásokat 1979-ben bonyolították le. 40 évvel ezelőtt kilenc országban voksoltak, a tagállamok polgárai 410 képviselőt választottak meg.

Nagyon aktívak voltak az olaszok

A parlamenti helyek számát az országok népessége alapján állították föl, azonban a megválasztott képviselők nem országok szerint, hanem politikai csoportok szerint ültek össze. Az uniós tagok közül Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország 81-81, Hollandia 25, Belgium 24, Dánia 16, Írország 15, míg Luxembourg 6 főt delegálhatott.

A voksolás előtti kampányban Willy Brandt szociáldemokrata politikus, Németország akkori kancellárja több országban is járt, hogy népszerűsítse a szocialista párti politikusokat. Franciaországban a jobboldali Jacques Chirac használta arra a választásokat, hogy személyes népszerűségét növelve erősítse esélyeit az 1981-es elnökválasztásra.

Simone Veil, az Európai Parlament első elnökének egyik választási gyűlése Franciaországban 1979-ben Forrás: AFP/Staff

Az EP-választást júliusban tartották, azonban ekkor még a tagállamok különféle választási rendszereket alkalmaztak. Nagy-Britanniában egyéni kerületi rendszerben döntöttek a képviselőkről, míg a többi országban listás voksolás volt. Az EU tagállamaiban 191,78 millió választó járult az urnákhoz, ami 63 százalékos részvételnek felelt meg. A legtöbben Olaszországban (84,9 százalék), míg a legkevesebben Nagy-Britanniában (32,2 százalék) mentek el szavazni.

Szoros volt a verseny

A voksolást a szociáldemokraták nyerték, akik 113 helyet szereztek az új parlamentben. A kereszténydemokraták 107, a konzervatívok 64, a kommunisták 44, a liberálisok 40, a nemzeti konzervatívok 22 mandátumra tettek szert, míg a maradék 20 helyet független jelöltek szerezték meg. A legtöbb mandátumot a politikai pártok közül a brit konzervatívok szerezték (60), őket követték a német szociáldemokraták (35) és a német kereszténydemokraták (34).

A választás után a parlament döntött az új elnök személyéről. A tisztségért öten indultak, közülük Simone Veil francia liberális politikus és Mario Zagari olasz szocialista képviselő és Giorgo Amendola olasz kommunista párti képviselő jutott a második fordulóba, ahol Veil 192 kapott szavazattal nyerte el a tisztséget, így ő lett az EP első női elnöke.

Ismét szocdem-győzelem

Az 1984-es európai parlamenti választást már nyolc európai uniós országban rendezték meg, mivel 1981-ben Görögország is csatlakozott a közösséghez. Az 1979-ben meghatározott tagállami helyek nem változtak az EP-ben, csupán a görögök kaptak 24 mandátumot, így a testület 434 tagúra bővült.

A tíz EU-tagállamban június 14–17-én tartották meg a választást. A voksoláson 200,5 millió választópolgár jelent meg, ami 61 százalékos részvételnek felelt meg. Az öt évvel korábbi eredményhez képest a szocialisták hat fővel növelték képviselőik számát, így 130 tagúra növekedett a frakciójuk.

Második helyen az Európai Néppárt végzett 110 mandátummal, míg a konzervatívok 50 helyet szereztek. A kommunisták 41, a liberálisok 31, a nemzeti konzervatívok 29, a zöldek 20, a szélsőjobboldaliak 16 tagú frakcióval rendelkeztek. A legtöbb képviselőt a brit konzervatívok, a német szociáldemokraták és kereszténydemokraták juttatták Brüsszelbe.

Jean-Marie Le Pen (középen) Nemzeti Frontja komoly áttörést ért el az 1984-es EP-választáson Franciaországban Forrás: AFP/Philippe Bouchon

Erősödő szélsőségek

A főbb európai országok közül Franciaországban a kormányzó szocialisták visszaestek, jelentős képviselethez jutott viszont a szélsőjobboldali Nemzeti Front, amely több mint 10 százalékot ért el. Németországban a két nagy párt kevesebbet kapott, mint a parlamenti választáson, a szabad demokraták kiestek, viszont a zöldek jelentős sikere figyelemre méltó volt, mivel 8,2 százalékos eredménnyel bejutottak az EP-be, miközben hazájuk törvényhozásának nem voltak a tagjai.

Nagy-Britanniában tisztán látszott a kormányzó konzervatívok visszaesése és az ellenzéki Munkáspárt előretörése, bár még az előbbi győzött, azonban így is 15 mandátumot vesztettek 1979-hez képest. Olaszországban nagyon szoros győzelmet arattak az ellenzéki kommunisták, míg a kereszténydemokraták a második helyre szorultak. A mediterrán országban jól szerepelt még a radikális Nemzeti Jobboldal.

Az eredmények azt mutatták, hogy a balközép és a szélsőjobboldal profitált a szélsőbal és a jobbközép kárára. A szocialisták megerősítették pozíciójukat, és továbbra is a legerősebb frakció voltak a parlamentben. Emellett a szélsőjobboldal, valamint a zöld és regionalista képviselők is alakítottak egy közös frakciót. Az Európai Parlamentben ismételten egyetlen politikai oldal sem került többségbe.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/72714/pics/lead_800x600.jpg
Európai Parlament
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?