Blogolj!

Így valósulhat meg Orbán Viktor legfőbb célja


Jelentős átrendeződést hozhat a május 23-26-i európai parlamenti választás a kontinens politikai erőviszonyaiban a Blogstar által készített mandátumbecslés alapján. Elemzésünkben a január közvélemény-kutatásokra és a korábbi évek tapasztalataira hagyatkoztunk. Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfón arról beszélt, a cél, hogy az uniós intézményekben bevándorlásellenes többség jöjjön létre. Erre sokkal több esély van, mint azt bárki gondolná.

Idén május 23-26 között rendezik az európai parlamenti választást. Egyetlen voksolás előtt sem könnyű megbecsülni, hogy pontosan milyen eredmények születnek, azonban az EP-választás esetében még nehezebb dolgunk van, mivel 27 ország esetében kéne valamilyen prognózist bemutatni. A szokásos választásoktól eltérően az EP-választásokra azért is nehéz mandátumot becsülni, mert ezeken a részvétel általában jelentősen elmarad az országgyűlési voksolástól, nem a közvetlen hatalom a tét, így pedig sokan voksolnak kisebb támogatottságú pártokra.Egy másik sajátossága az EP-választásnak, hogy sok esetben voksolnak a regnáló kormányok ellen a szavazók, de ez sem mindig általános jelenség.

353 mandátum kell a többséghez

Mindezek fényében megpróbálunk a mostani januári felmérések alapján egy becslést adni arról, hogyan nézhet ki az európai parlament május után. A várható konstelláció megtippelését az is nehezíti, hogy még a jelöltállítás sem kezdődött meg, és egyáltalán nem lehet kizárni, hogy az utolsó hónapokban feltűnnek olyan pártok, akikről még ma nem is nagyon hallottunk. Ők olyan szempontból befolyásolhatják a végeredményt, hogy ők képesek lehetnek 10-20 mandátum megszerezésére, amely a később a parlamenten belüli koalícióalkotások során akár döntő is lehet.

Összesen 705 mandátumot lehet szerezni, a sima többséghez tehát 353 képviselői helyre van szükség. A mostani összeállításunkban bemutatjuk mind a 27 tagállam erőviszonyait és ennek alapján próbálunk egy mandátumbecslést felvázolni. Erősorrendben haladunk majd a tagállamok között, így a legnépesebb Németországgal kezdünk, majd pedig Máltával fejezzük be. Az elemzésünk során a jelenlegi frakciókhoz rendlejük a képviselői számokat.

Meglehetősen nehéz megbecsülni, hogyan néz majd ki az új Európai Parlament FORRÁS: NURPHOTO/ELYXANDRO CEGARRA/NURPHOTO/ELYXANDRO CEGARRA

Ez lehet a legnépesebb tagállamokban

Németországban 96 EP-mandátum sorsa dől el. Az országban nincsen bejutási küszöb, így 0,6 százalékos eredmény felett már egy mandátumot lehet szerezni. Öt évvel ezelőtt a kormányzó CDU-t egy kissé felülmérték a választások előtt, így ezzel a tényezővel most is érdemes számolni, ráadásul a párt most is kormányon van.A voksolás pedig kiváló lehetőség lesz azon erők számára is, akiknek nincs sok esélyük bejutni a Bundestagba az 5 százalékos küszöb miatt,de most jóval kisebb társadalmi támogatottság mellett akár 3-4 mandátumot is tudnak szerezni.

Mindezek figyelembe véve az Európai Néppárt (EPP) 27, az Európai Szocialisták és Progresszívek (PES) 14, az Európai Zöldek 19, az Európai Liberálisok (ALDE) 8, az Egységes Európai Baloldal (GUE) 8, Szabadság és Közvetlen Demokrácia (EFDD) frakciója 15, míg a frakción kívüliek 5 mandátumot szereznének Németországból.

Franciaországban 79 EP-mandátumról döntenek majd májusban. Öt évvel ezelőtt Németországhoz hasonlóan az akkori kormánypártokat mérték felül az előzetes becslésekben. Ha ezt a hatást az idei évre feltételezzük Franciaországban, akkor a Nemzetek és Szabadság Európája Képviselőcsoport (ENF) 25, az ALDE 17, a GUE 10, a Zöldek 7, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 8, az EPP 8, és a PES-frakció 4 mandátumot fog szerezni az országban.

Első helyen végezhet Franciaországban Marine Le Pen pártja FORRÁS: AFP/THOMAS SAMSON

Olaszországban kanyarban sincs a baloldal

Olaszországban 76 mandátum sorsa kérdéses. A mostani állás alapján a legtöbb képviselő az ENF-frakcióban foglalhat majd helyet, szám szerint 26-ot. Az EFDD 23, a PES 16, az EPP 8, az ALDE pedig 3 mandátumot szerezhet Olaszországból. Spanyolország 59 képviselőt küldhet majd az új Európai Parlamentbe. Várhatóan fej-fej mellett fognak végezni a kormányzó szocialisták és az ellenzéki Néppárt. Ennek alapján az EPP és a PES 16-16, a GUE 11, az ALDE 9, a Zöldek kettő, míg a frakció nélküli képviselők száma 5 fő lehet.

Lengyelország 52 mandátumot delegálhat az EP-be. A legtöbb képviselő az ECR-frakcióba ülhet majd be 24 fővel.Az EPP 22, míg a frakción kívül erők 6 mandátumot kaphatnak. Romániának 33 mandátuma van. Ebből az EPP 12, a PES 10, az ALDE 5, az ECR 4, és frakción kívüliek két mandátumot szerezhetnek. Hollandia 29 főt delegálhat az új EP-be. A benelux-országban meglehetősen sok párt szokott indulni a választáson, és a hollandok előszeretettel szavaznak olyan alakulatokra, akik viccpártnak tekinthetők. Mindezek ellenére az ALDE 7, az EPP, az ENF, a GUE és a Zöldek 4-4, a PES 2, a frakción kívüliek 3, míg az ECR egy mandátumot szerezhet.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártja megnyerheti az EP-választást Olaszországban FORRÁS: MTI/EPA-ANSA/GIUSEPPE LAMI

Itt lehet meglepetés

Magyarország 21 mandátummal bír az EP-ben. Várhatóan az EPP 13, a PES 5, a Zöldek 2, míg az ALDE 1 mandátumot szerezhet. Belgium szintén 21 mandátummal rendelkezik, és hasonlóan Hollandiához a pártrendszer meglehetősen töredezett. Várhatóan az EPP, a PES, az ALDE és az ECR 4-4 mandátumot szerezhet, míg a Zöldek 3, a GUE és az ENF 1-1 mandátumot szereznének. Csehország 21 mandátummal bír, ebből az ALDE 8, az ECR 5, a PES, a Zöldek és az EPP 2-2, a GUE és az ENF 1-1 mandátumot szerezhet.

Svédország is 21 mandátumra jogosult az EP-ben. Mivel jelenleg úgy néz ki, hogy a választói akarattal szemben mégis hatalmon tud maradni a tavaly szeptemberben már csúnyán leszerepelt baloldali-zöld koalíció, ezért arra számítunk, hogya skandináv országban a legtöbb mandátumot az ECR szerezheti, szám szerint 6-ot.Az EPP és a PES 5-5, a GUE és az ALDE pedig 2-2-öt, míg egy képviselő frakción kívüliként kerülhet be. Görögország is 21 mandátummal rendelkezik. Várhatóan az EPP 10, a GUE 6, a frakción kívüliek 3, míg a PES 2 mandátumot fog szerezni. Ezzel szemben a szintén 21 mandátummal bíró Portugáliában a PES 10, az EPP 8, a GUE 3 mandátumot szerezhet.

Érdekes fejlemények Szlovákiában

A 19 mandátummal bíró Ausztriában az EPP várhatóan 7, a PES 6, az ENF 4, míg az ALDE és a Zöldek 1-1 mandátumot szerezhetnek. Bulgáriában a meglévő 17 mandátumból az EPP 8, a PES 6, az ECR 2, míg az ALDE egy mandátumot szerezhet. Dániában 14 mandátumról dönthetnek majd a választók. Az ország pártrendszere a Benelux-államokéhoz hasonlóan nagyon tagolt. Várhatóan a PES és az ECR 4-4, az ALDE 3, a GUE és a Zöldek pedig 1-1 mandátumot szerezhet. Finnország szintén 14 mandátummal bír. A PES 4, az EPP és az ALDE 3-3, az ECR 2, míg a GUE és a Zöldek 1-1 mandátumot szerezhetnek.

Szlovákiában 2012 óta baloldali kormány van hatalmon, és éppen ezért várakozásaink szerint a megszerezhető 14 mandátumból csupán 3-at fog szerezni a PES. Várhatóan az ECR 5, az EPP 3, az ALDE 1, míg a frakción kívüliek 2 mandátumot szerezhetnek. A 13 mandátummal bíró Írországban az EPP 6, az ALDE 4, míg a GUE 3 helyet szerezhet. Horvátországban 12 mandátumból az EPP 6-ot szerezhet, a PES 3, míg a frakción kívüli erők szintén három mandátumot szerezhetnek.

A svéd demokraták számár nagy sikert hozhat az EP-választás FORRÁS: GETTY IMAGES/2017 GETTY IMAGES/MICHAEL CAMPANELLA

Ez lehet a kicsiknél

A 11 mandátumos Litvániában az EPP 4, a Zöldek 3, a PES 2, míg az ALDE és az EFDD 1-1 mandátumot szerezhet. Lettországban a megszerezhető nyolc mandátumból a PES 3-at, a frakción kívüliek 4, az ALDE pedig egy mandátumot szerezhet. A szintén nyolcmandátumos Szlovéniában az EPP 4, a PES és az ALDE 2-2 mandátumot szerezhet. Észtországban hét mandátumból hármat az ALDE, egyet a PES, egyet az EPP, és kettőt a frakción kívüli erők szerezhetnek. Luxemburgban az EPP 3, a PES, a Zöldek és az ALDE egy-egy mandátumot szerezhet. Máltán négy helyet a PES és kettőt az EPP szerezhet meg, míg Cipruson az EPP 3, a GUE 2, és a PES 1 mandátumot érhet el.

Első helyen végezhet a Néppárt

Összességében az EPP 189, a PES 130, az ALDE 86, az ECR 65, az ENF 61, a GUE 53, a Zöldek 47, az EFDD 34, míg a frakción kívüli képviselők száma 34 fő lehet.Jól látszik tehát, hogy egyedül egyetlen frakció sem tud abszolút többséget alkotni, ráadásul az 1994 óta működő EPP-PES-nagykoalíciónak sem lesz többsége.A várható eredmények tekintetében jól látszik, hogy az unió működését jól kicsit, jól jobban kritizáló képviselők száma 165 fő lehet. Önmagában egy ilyen Brüsszellel és migrációval kritikus egységes frakció már majdnem akkora lenne, mint az EPP, ami azt mutatja, hogy komoly áttörést könyvelhetnek el a bevándorlásellenes pártok.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a várható 34 főnyi frakción kívüli képviselő is olyan pártok soraiból kerülhet ki, akik vagy a brüsszeli intézményekkel, vagy pedig a migrációval kritikusak. Ha őket is hozzáadjuk a korábban bemutatott 165 főhöz, akkor már 199 olyan képviselőt kapunk, akik nem érdekeltek a mostani helyzet fenntartásában. Ez a létszám már az Európai Parlament 28,23 százaléka lenne. 2014-ben ez a csoport csupán 22 százalékát tette ki az EP-nek.

Meglehet a bevándorlásellenes többség 

Világos tehát, hogy az új EP-ben az EPP-nek és a józanabb brüsszeli és migrációs politikát követelő erőknek meglehet az abszolút többsége. Ha az Európai Néppártban a realista hangok kerülnek többségbe, akkor minden esély megvan arra, hogy az európai kontinensen jelentős fordulat következzen be 2019 májusa után. Így pedig valóban reális lehet Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentése, miszerint a cél, hogy az uniós intézményekben a bevándorlásellenes erők kerüljenek többségbe 2019 után.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/67840/pics/lead_800x600.jpg
Alternatíva Németországnak,Ausztria,Európai Parlament,Franciaország,Lengyelország,Marine Le Pen,Németország,Olaszország,Svédország
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?