Bombamerénylet történt Lyonban
Újabb terrortámadás zaklatja fel Európát: csomagba rejtett bomba robbanhatott a francia nagyvárosban.
Blogolj!

Ettől az összefogástól rettegnek Nyugaton


Egyre nehezebb helyzetbe lavírozza magát a Nyugat azzal kapcsolatban, hogy mind látványosabb Moszkva és Peking gazdasági és katonai együttműködése. Elemzők szerint bár még mindig sok a szőnyeg alá söpört probléma a két nagyhatalom között, de kettejük összefogása nagyban veszélybe sodorná a nyugati dominanciájú világrendet. Sok elemzőt megdöbbentett az elmúlt napokban tartott Vosztok-2018-as orosz-kínai hadgyakorlat is, amelyen közel háromszázezer katona vett részt.

Semmi sem hozza jobban a figyelem középpontjába a növekvő kínai-orosz védelmi kapcsolatokat, mint az a tény, hogy Peking a történelemben először jelentős haderővel járul hozzá a nagyszabású, orosz földön tartott katonai hadgyakorlathoz. A Vosztok-2018, melyet szeptember 11-17. között rendeztek, közel háromszázezer katona, ezer harci repülő és kilencszáz tank bevonásával az elmúlt három évtizedben a legnagyobb orosz katonai hadgyakorlat volt – derült ki a geopolitika.hu cikkéből. 

Óriási erőket mozgatott meg Kína és Oroszország a Vosztok-2018 hadgyakorlaton FORRÁS: AFP/MLADEN ANTONOV

Nyugtalanság

A hadgyakorlat annak a Kína-Oroszország közötti biztonsági kapcsolatoknak a kibővítése, mely már számos aspektust tartalmaz, beleértve a rendszeres tengerészeti hadgyakorlatokat, a terrorellenes akciókat vagy a rakétavédelmi együttműködés elindítását. Eközben a politikai kapcsolatok is a lehető legjobb szintre fejlődtek, melynek egyik megnyilvánulása, hogyHszi Csin-ping a legjobb és legbizalmasabb barátjaként beszélt Vlagyimir Putyinról.A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok szintén erősödtek az elmúlt időben, az idei év első felében 30 százalékkal nőttek, és várakozások szerint az év végére a 100 milliárd dolláros értéket is túllépik.

A két ország hidegháború utáni közeledése időközönként nagy nyugtalanságot kelt Nyugaton. Az aggodalmat azonban enyhíti az a „kényelem tengelyeként" (axis of convenience) emlegetett érv, mely szerint a látszólag szoros kapcsolatok eltakarják az alapvető problémákat. Az olyan történelmi feszültségek mellett, mint az 1858-60-as orosz annexió vagy az 1969-es határincidens, az elemzők e tekintetben a Közép-Ázsia feletti súrlódás valószínűségét is hangsúlyozzák. Oroszország hagyományos dominanciáját ugyanis Kína gazdasági behatolása provokálja a térségben.

Sokan aggódnak a Nyugaton a kínai-orosz katonai együttműködés miatt FORRÁS: SPUTNIK/ILIYA PITALEV

Meghatározó szerep

A Krím annektálását követő nyugati politika azonban, mely Oroszország elszigetelését és a szankciós rezsim erősítését célozta meg, arra kényszerítette Moszkvát, hogy még szorosabbra fűzze kapcsolatát Kínával. Ez az igény jól megfigyelhető a harminc évre szóló gázmegállapodásból vagy például abból a 2015-ös megállapodásból, mely keretében Moszkva Su-35 vadászbombázó repülőgépeket ad el Pekingnek, annak ellenére, hogy korábban elutasította az adásvételt attól tartva, hogy Kína ellopja a technológiát.

A megfigyelők ezenkívül figyelmen kívül hagyják azt a képességet, mellyel Kína és Oroszország kezelni tudja egymással való kapcsolatát. Peking például tisztában van Moszkva Közép-Ázsiát illető érzékenységével, így a régióval való kapcsolatát jórészt a Sanghaji Együttműködési Szervezeten keresztül igyekszik alakítani, hogy ne keltse azt a látszatot, hogy megkerüli Oroszországot.

Mindezek eredményeként a kínai-orosz stratégiai partnerséget a nemzetközi politika részeként kell elfogadnunk,akkor is, ha nem válik belőle katonai szövetség. Ez a szoros együttműködés minden bizonnyal meghatározó szerepet fog játszani Ázsia jövőjében, mivel természetes erőforrásokkal, diplomáciai támogatással és katonai technológia rendelkezésre bocsátásával Oroszország segítséget nyújthat Kínának regionális ambíciói megvalósításában.

Ázsiában meghatározó szerepet játszana egy kínai-orosz-szövetség FORRÁS: AFP/MLADEN ANTONOV

Ösztönzők

Arra a kérdésre, hogy mit tehet az Egyesült Államok, Japán és más szövetséges a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme érdekében, néhány stratégiai elemző azt a választ adja, hogy a Nyugatnak éket kéne vernie a két ország közé, egyik vagy a másik szereplő számára felajánlott ösztönzőkkel. Ez a logika vezetett Richard Nixon 1972-es híres látogatásához is, habár tekintve, hogy jelenleg Oroszország a gyengébb és hosszú távon kevésbé veszélyes szereplő, most Moszkvát kéne célba venni. A Nyugatnak tehát olyan gazdasági és politikai ösztönzőket kellene Oroszországnak felajánlania, mely hatására az ország eltávolodik Kínától.

Egy ilyen reálpolitika rövid távon sikeres lehet, mivel Oroszország kétségkívül szívesen fogadná, ha a nyugati hatalmak enyhítenék a szankciókat. Habár az Egyesült Államoknak és szövetségeseiknek reagálniuk kell a kínai-orosz kapcsolatok erősödésére, nem adhatják fel azokat az elveket, melyeket a Nyugat magáénak vall.Az államoknak demonstrálniuk kell, hogy a nemzetközi jog és igazságszolgáltatás iránti elköteleződésük nem csak üres retorika,és nem hajlandók feladni rövid távú stratégiai nyereségért.

Fegyvereladás

Mindezzel kapcsolatban a Financial Times korábban arról írt, hogy a Nyugat legyint Moszkva és Peking bimbózó barátságára. Szakértők szerintmég nem késő éket verni a két ország közé, ám ha ez nem történik meg akkor a nyugati világrendet megkérdőjelező erőközpont jön létre.Jim Mattis amerikai védelmi miniszter júniusban például arról beszélt, hogy e két országnak több közös érdeke van az USA-val, mint egymással. Ezzel annak a dogmának adott hangot, hogy az oroszok és a kínaiak sose lesznek barátok.

A kínaiak és az oroszok soha sem lesznek barátok? FORRÁS: SPUTNIK/ILIYA PITALEV

A felek gazdasági kapcsolatának alapja, hogy Kína a világ legnagyobb olajimportőre, míg Oroszország az egyik legnagyobb exportőr. Peking jelentős összegeket fektet az orosz olaj- és gáziparba. A szárazföldi kapcsolat nagyon fontos előny, ugyanis a tengeren szállított energiahordozó útját könnyen elzárhatja az USA haditengerészete valamelyik nagy forgalmú tengerszoros blokádjával.

Még fontosabb azonban a felek közti katonai együttműködés. A kínai hadügyminiszter tavaszi moszkvai látogatásán azt mondta, hogy demonstrálni akarják az USA-nak a két ország közti szoros katonai együttműködést.Az oroszok eddig nem adták el legfejlettebb fegyvereiket a kínaiaknak, ám ezt a korlátozást megszüntették.A kínai hadsereg májusban rendszeresítette a legmodernebb orosz harci repülőt. Mindezek a lépések pedig azt mutatják, hogy a Moszkva-Peking-tengely célja a mostani világrend erőviszonyainak a megváltoztatása.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/61344/pics/lead_800x600.jpg
Egyesült Államok,Kína,Oroszország
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?