Bombamerénylet történt Lyonban
Újabb terrortámadás zaklatja fel Európát: csomagba rejtett bomba robbanhatott a francia nagyvárosban.
Blogolj!

Így változott meg a világ 2017-ben


Bár a világ legnépesebb országaiban idén nem tartottak választásokat, de így sem unatkoztunk 2017-ben, és az év számos meglepetést hozott.

Vesztett helyzetből fordított Rutte

Március 15-én nagy várakozásokkal tekintett mindenki a hollandia parlamenti választásokra. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy Geert Wilders bevándorlásellenes alakulata végez majd az élen. Mark Rutte kormányfő liberális pártja azonban egy jelentős fordulatot végrehajtva képes volt a migrációs politikával elégedetlenek voksait jelentős részét megszerezni. Így pedig megnyerte a választást. A legnagyobb meglepetés Hollandiában a szocdemek totális veresége volt, akik parlamenti helyeiknek a háromnegyedét elveszítették. A voksolás után hosszas tárgyalások után  csak október 26-án alakult meg az új négypárti kormány.  

Erdogan nagyot nyert 2017-ben

Áprilisban a nemzetközi közvélemény a törökországi népszavazás felé fordította a figyelmét. A törökök az alkotmány megváltoztatásáról döntöttek, ami az elnök hatalmának a kiterjesztéséről szólt. Végül szoros eredményben az igenek kerültek többségbe. A nyugati közvéleményben a legnagyobb megdöbbenést az váltotta ki, hogy az évtizedek óta Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban élő törökök elsöprő többsége támogatta Erdogan politikáját.

Győzött a globalizáció

Törökországon kívül áprilisban és májusban a világ Franciaországra figyelt, ahol az új elnök személyéről döntöttek. A kampányban sokáig úgy tánt, hogy a jobbközép Francois Fillon képes lesz megnyerni a voksolást, de a jelentős korrupciós botrányba került, így pedig Emmanuel Macron, korábbi szocialista gazdasági miniszter került az első helyre. Bár Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front vezetője minden korábbinál több szavazót tudott maga mellé állítani, de a második körben nem bírt el Macronnal, akit a teljes francia média-és gazdasági elit támogatott. Macron újonnan alakult pártja a júniusi parlamenti választást is nagy fölénnyel nyerte, de azóta népszerűsége jelentősen visszaesett.

Emmanuel Macron a centrumból győzött

Nem lett semmi az előnyből

Júniusban a nagy-britanniai előrehozott választásra figyelt a világ. Theresa May, konzervatív párti miniszterelnök azért kezdeményezte a parlament feloszlatását, mivel áprilisban még több mint 20 százalékpontos előnye volt a Munkáspárttal szemben. A kampány végére ez az előnye elolvadt, és a konzervatívok még többséget sem tudtak szerezni az alsóházban. A konzervatívok végül az északír Demokratikus Unionista Párttal kötöttek koalíciót, de mindez nem jelenti azt, hogy stabil kormánya lenne Nagy-Britanniának, mivel a brexit tárgyalások miatt egy következő előrehozott választás benne van a levegőben.

Theresa May nehéz helyzetbe lavírozta magát

Mi lesz veled Németország?

A nyári hónapok már a német parlamenti választás körüli esélylatolgatásról szóltak. A tendenciák abba az irányba mutattak, hogy az Angela Merkel vezette CDU képes lesz úgy kormányt alakítani, hogy abban csak a szabaddemokraták vesznek majd részt, de már akkor felmerült, hogy a Zöldeket is bevennék egy koalícióba. A kampány végéhez közeledve azonban olyan felmérések is napvilágot láttak, miszerint a CDU akár egyedül is képes lenne megszerezni a mandátumok abszolút többségét, így nem lenne koalíciós társara szorulva.

A fordulatot a Merkel-Schulz-vita hozta el, persze nem abból aszempotnból, hogy innentől kezdve a szocdemek elkezdtek volna jelentősen erősödni, hanem mivel a választók jelentős része mindkét politikussal elégedetlen volt, ezért elkezdtek a kisebb pártok felé fordulni. Mindennek az lett az eredménye, hogy a szeptember 24-i voskoláson mind a CDU, mind az SPD története egyik legrosszabb eredményét érte le, és harmadik erőként került be a parlamentbe a bevándorlásellenes Alternatíva Németország nevezetű alakulat.

A németeknek egyre inkább elege van Merkelből és Schulzból

A választás után megkezdődtek a tárgyalások a CDU, az FDP és a Zöldek között. Azonban nem sikerült egymásra zöld ágra vergődniük, így Merkelnek nem maradt más választása, ha el akarja kerülni az előrehozott választásokat, hogy ismét a szocdemekkel állapodjon meg. Egyelőre a két párt között csak a tárgyalások zajlanak, megállapodás még nincsen, így Németország egy ügyvezető kormánnyal lép a 2018-as évbe, ami egy jelentős bizonytalansági tényező Európában.

Katalónia felrobbant

A német választások után nemcsak Európa, hanem az egész világ figyelme az október 1-i katalán népszavazásra irányult. A spanyol hatóságok még erőszakot is bevetve mindent elkövettek, hogy ne lehessen megtartani a referendumot. Mindennek ellenére 43 százalékos részvétel mellett 92 százaléknyian a függetlenségre voksoltak. A választás előtt a madridi kormány alkotmányellenesnek minősítette a voksolást, majd pedig eljárást indított a katalán kormány ellen.

Az előrehozott parlamenti választások kiírását október 27-én jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, miután feloszlatta a helyi törvényhozást és menesztette a katalán kormányt. Minderre a spanyol szenátustól kapott jóváhagyást az alkotmány 155-ös cikke alapján még aznap, hogy a katalán függetlenség kinyilvánításáról fogadott el határozatot a barcelonai parlament.

Katalónia az év második felében forrongott

A december 21-i választáson az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális párt győzelme ellenére a függetlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget. a függetlenségi pártok nem szerezték meg a leadott szavazatok 50 százalékát, tehát nem rendelkeznek a társadalom többségének támogatásával, amely legitimizálná az elszakadást Spanyolországtól. A függetlenség mint egyoldalú elszakadási projekt megbukott, és ismét meg fog bukni, az állam megmutatta, hogy meg tudja akadályozni, Európa elutasítja, a katalán gazdaság pedig nem bírja ki.

Nagy fordulat Ausztriában

Kiemelkedő eseménye volt az évnek az október 15-i osztrák előrehozott választás. Ausztriában már több előjele volt annak, hogy 2017 a politikai földrengés éve lehet. Nyugati szomszédunkban már 2007 óta volt hatalmon a szocdem-néppárt nagykoalíció, de mind az SPÖ, mind az ÖVP népszerűsége a mélyben zuhant. Már a migrációs válság előtt is a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt vezette a népszerűségi listákat, majd a migránsáradatot követően tovább erősödtek.

Az osztrákok 2016-ban fejezhették ki először, hogy nem kérnek a nagykoalíció politikájából. Az elnökválasztást hajszál híján majdnem a szabadságpárti Norbert Hofer nyerte meg a zöldpárti Alexander Van der Bellennel szemben. Az utóbbi politikus csak a teljes politikai és gazdasági elit támogatásával tudott diadalmaskodni.

Kurz 31 évesen lett Ausztria kancellárja

Igazán kínos helyzetbe az ÖVP került 2017 elején, mivel támogatottsága folyamatosan zuhant, és volt olyan felmérés, ami azt mutatta, hogy egy esetleges parlamenti választáson még 20 százalékot sem kapna a 2000-es évek elején még 40 százalékon álló történelmi alakulat. Májusra az ÖVP-ben eljutottak arra a felismerése, hogy jelentős változtatás nélkül a párt a jelentéktelenségbe süllyedne. Egy huszárvágásssal a párt élére Sebastian Kurz, addigi külügyminiszter került, aki mind a párt nevét, mind a színvilágát megváltoztatva felmondta a nagykoalíciót és elébe ment a választásoknak.

Október 15-én az előrehozott választáson kiderült, hogy Kurz számításai bejöttek az ÖVP megnyerte a választást. Kurz képes volt arra, hogy a bevándorlásellenes voksolókat elhódítsa az FPÖ-től, és pártja átalakításával a csalódott választókat is megszólítsa. A választás másik nagy tanulsága az volt, hogy a nyíltan a betelepítési kvótk mellett álló Zöldek kiestek a parlamentből. Mindez azért is volt óriási fordulat, mert a 2013-as parlamenti választáson még történetük legjobb eredményét érték el, és az államfő személyét is ők adták. Aa politikai földrengés eredményeként december végén néppárti-szabadságpárti kormány alakult.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/46495/pics/lead_800x600.jpg
Alexander Van der Bellen,Angela Merkel,Ausztria,bevándorlás,Brüsszel,Csehország,Egyesült Államok,Franciaország,Nagy-Britannia,Németország,Osztrák Néppárt (ÖVP),Sebastian Kurz
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?