Blogolj!

Lassan feladhatják az utolsó kenetet a szocdemekre


Folyamatosan csökken a hagyományos szociáldemokrata pártok támogatottsága az Európai Unióban. A háttérben egy nagy átalakulás körvonalazódik, aminek a lényege, hogy véget ért a néppártok kora és olyan erők emelkednek fel a baloldalon is, akik már speciális programmal lépnek föl, amivel nem lehet tömegeket megnyerni. 

21,5 százalékos a szociáldemokrata pártok átlagos támogatottsága az Európai Unió 28 tagállamában - írta meg treffpunkteuropa.de. Ez jelentős csökkenés a 2014 nyarán mért 28 százalékhoz képest, de az idei év nyarán is még 24 százalékos támogatottsága volt a szocdem pártoknak. Az elmúlt hetek választásai sem tölthetik el örömmel a baloldali vezetőket, és úgy tűnik a szociáldemokrata pártok válsága tovább folytatódik a kontinensen.

Baloldali vereségek

A november 4-i szlovákiai megyei választás is egyértelműen mutatta a baloldal visszaszorulását. A kormányzó Smer nemcsak négy megyeelnöki posztot veszített el, hanem képviselőinek a száma is jelentősen csökkent. Hasonló volt a helyzet Szicíliában, ahol a baloldal elveszítette a régió elnöki posztját, és a mandátumokat tekintve is a harmadik helyre szorult a hagyományos jobboldal és a populista Öt Csillag Mozgalom mögött. A baloldal egyetlen sikere a szlovéniai elnökválasztáshoz köthető, bár Borut Pahor hivatalosan független jelölt volt, de a kormányzó szociáldemokraták nem indítottak és nem támogatta vele szemben más jelöltet.

Robert Fico sem örülhet pártja választási eredményeinek

Mindezek a fejlemények egyértelműen mutatják a szociáldemokraták hanyatlását, sőt össztámogatottságuk 21,5 százalékra zuhant novemberben. Ez 1,5 százalékpontos csökkenés volt októberhez képest, míg az Európai Néppártba (EPP) tartozó erők 0,5 százalékponttal növelték a támogatottságukat, így ők is 21,5 százalékon állnak.

A Fidesz a legerősebb a néppártban

A döntetlen eredmény azért csalóka, mivel több jobboldali, jobbközép kormánypárt nem az EPP-ben tag, így az ő támogatottságuk nem jelenik meg ebben az adatban. A legjobb példa erre a lengyel Jog és Igazságosság párt, akinek 45-50 százalékos népszerűsége egy más pártcsalád támogatottságát javítja. Az EPP tagjai közül egyébként a Fidesz számít a legnépszerűbbnek az EU-ban, mivel egyetlen más pártnak sem mértek 61 százalékos támogatottságot a biztos szavazói körben.

A szociáldemokrata pártok közül a máltai van a legjobb helyzetben 68 százalékos támogatottsággal, míg Írországban és Lengyelországban gyakorlatilag eltűntek a politikai térképről. Az előbb említett két országban 3-3 százalékos a népszerűsége a szocdem erőknek. Támogatottságát tekintve az MSZP a maga 11 százalékával szintén az európai mezőny hátsó felében található, de a DK sem büszkélkedhet a maga 6-8 százalékával. A Magyarországgal szomszédos országokban mindenhol jóval erősebbek a szociáldemokrata erők. Romániában például 39 százalékon állnak, de a többi országban sincsenek 20 százalék alatt.

A varsói parlamentnek már nem tagja a szocdem párt

A Spiegel hosszú összeállítást közölt arról, mi is történik Európa szocdem pártjaival, mi magyarázza egyre gyorsuló bukásukat, és merre vezet a jövő a baloldal számára. A lap szerint a 20. században meghatározó szerepet játszó, nagy néppártként viselkedő szociáldemokraták helyét többféle baloldal-változat veheti át. Paszokizáció - ezt a fogalmat használja a német lap a szociáldemokraták eljelentéktelenedésének leírására. A kifejezés a görög szociáldemokrata párt nevéből (PASOK) származik, annak a pártnak a nevéből, amely évtizedeken keresztül játszott meghatározó szerepet a görög politikában, és amely egy megszorításokkal tűzdelt gazdasági válságkezelés miatt 2015-ben szinte teljes bázisát elveszítette. Helyét a radikálisabb, újbalos Sziriza vette át.

A Spiegel szerint pedig a baloldal virágzásának korát kellene élnünk. A 2008-as világválság megmutatta, milyen katasztrofális hatásokat képes produkálni a magára hagyott szabadpiac és a minimális állam. A 2008-as válság után nem meghirdették az emberek a pénzügyi kapitalizmus végét és az erős állami kormányzás visszatérését? Nem növekszik a szakadék gazdagok és szegények között szinte mindenhol Európában? Nem elegendő okok ezek ahhoz, hogy az emberek szociáldemokratákra szavazzanak? – sorolja fel a legégetőbb kérdéseket a német lap. A legfelszínesebb ok talán az, hogy az emberek már nem az igazságossággal és a szociális biztonsággal azonosítják ezek a pártokat, hanem egy bekövesedett politikai rendszerrel.

Az emberek jelentős része nem kér a szocdemekből

Brit változások

A hagyományos középbal pártok utolsó nagy fellángolása a 90-es évek közepétől indult el, ez volt az úgynevezett „harmadik út". Ennek hatására a kormányra kerülő szociáldemokraták mindenhol piacbarát intézkedéseket vezettek be, enyhítettek a gazdaság állami szabályozásán, és visszavágták a munkavállalói jogokat. Egy rövid ideig úgy tűnt, ez lehet a jövő, de a 2008-as válsággal mindez végérvényesen kifulladt – írta a Spiegel.

Tony Blair óta először Jeremy Corbyn retró szocializmusa az, amely reményt tud adni a brit baloldalnak. Bár (a neoliberális konszenzushoz képest) „szélsőségesnek" bélyegzett javaslatai miatt a politikai és médiaelit, illetve saját pártjának Blairista elitje is megválaszthatatlannak kiáltotta ki, és mindenki aMunkáspárt teljes megsemmisülésére számított, a júniusi választásokon a szavazatok körülbelül 40 százalékát szerezte meg, és megállította pártja elkerülhetetlennek tűnő zuhanását. A Spiegel szerint a Corbyn által képviselt radikálisabb baloldaliság lehet az egyik irányzat, amely felemelkedik az európai szociáldemokrácia romjain.

Jeremy Corbyn egyelőre sikeres, de kérdés mit hoz a jövő

Egyesül a baloldal és a szélsőjobb?

A másik tendencia, hogy azok a baloldali szereplők, akik elkezdtek kacsintgatni a szintén erősödő populista jobboldal egyes témái, leginkább a bevándorlás elutasítása felé. A dán szociáldemokratáknál talán ma senki nem mutatott nagyobb hajlandóságot a jobboldali populistákkal való együttműködésre. A párt 2015-ben megválasztott vezetője, Mette Frederiksen többször is elmondta, nem zárja ki, hogy a két év múlva esedékes választások után koalícióra lépjen a jobb-populista, migrációellenes Dán Néppárttal.

A német politológus, Wolfgang Merkel szerint a 21. századra a nyugati demokráciákban lényegtelenné válik a bal- és jobboldal közötti törésvonal, és helyét egy másik, a kozmopolita-kommunitárius (közösségelvű) ellentét veszi át. A kozmopoliták a globalizáció nyerteseinek képviseletét látják el, a nyitott határok, a tőke szabad áramlása, a szabad piac és a kulturális tolerancia elveire támaszkodva. Ezzel szemben a közösségelvűek a globalizáció elszenvedőinek képviseletére vállalkoznának erősebb, újraelosztó állammal, piacszabályozással és protekcionizmussal.

A legtöbb európai országban annak a fajta egész társadalmat átölelő, néppárti szerepnek, amelyet a 20. század szociáldemokratái vittek, nincs jövője – vonják le a következtetést a Spiegel szerzői. A helyüket olyan szereplők veszik át, akik a balszélhez közelebb helyezik el magukat, a globalizáció kritikusaiként – mint például Corbyn, Mélenchon, a Podemos és társaik. És lesznek olyan utódok is, akik búcsút intenek a baloldalnak és beszáguldanak középre, mint Macron.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/45045/pics/lead_800x600.jpg
Borut Pahor,Brüsszel,Franciaország,Németország,Robert Fico
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?