Blogolj!

Hazudnak-e a közvélemény-kutatók?


Az utóbbi pár évben divat lett a közvélemény-kutató intézetek éles bírálata, mivel több olyan választás is volt a világban, amit nem sikerült eltalálniuk. Sokan hivatkoznak a 2015-ös brit parlamenti választásra, ahol szoros versenyt jósoltak, de végül a konzervatívok simán győztek. Hasonló volt a helyzet a tavalyi amerikai elnökválasztáson, ahol az intézetek inkább Hillary Clinton győzelmét várták. Ebbe a sorba illeszkedik a tavalyi kolumbiai népszavazás is, ahol az igenek 60 százalékos többségét jósolták, de végül a nemek győztek.  

A brexit esetében tévedtek az intézetek

Forrás: AFP/Justin Tallis

Nincsen csőd?

Mindezek az események értelemszerűen megingatták a közbizalmat az intézetek mögött. Egy republikánus stratéga egyenes odáig ment, hogy az amerikai elnökválasztás napján kijelentette, hogy az intézetek által közölt számokat halottnak kell tekinteni. Azonban a Science című magazin egyik friss tanulmánya szerint túlzás arról beszélni, hogy a közvélemény-kutatók csődöt mondtak volna. A tanulmány készítői azt a célt tűzték ki, hogy létrehoznak egy olyan előrejelző modellt, ami a korábbi választások eredményeit tartalmazza. Amikor a kutatók az általuk készített algorimust ennek alapján alkalmazni kezdték, akkor meglepő módon nagyon pontos előrejelzések születtek.

Először azokat a választásokat nézték meg, ahol közvetlenül választják az ország vezetőjét. Ebben a vizsgálatban az 1945-2010 közötti közvetlen voksolásokat nézték meg, de olyan elemeket is bevontak az algoritmus elkészítésébe, mint például a demokrácia szintje az adott országban, a hiteles közvélemény-kutató intézet számai, vagy a gazdaság állapota. Amikor az algoritmust elkezdték futtatni, akkor a korábbi választási eredményeket 80 százalékban meg tudta jósolni.

Kevesen jósolták meg Donald Trump sikerét

Forrás: MTI/EPA/Michael Reynolds

Nélkülük nem megy

Ezt követően az algoritmust a 2013-14-es dél-amerikai választásokon is végigfuttatták. Abban az esetben 11-ből 10 végeredményt sikerült eltalálni, ami 90,9 százalékos eredménynek felel meg – derült ki a tanulmányból. Mindezek az eredmények újabb kérdéseket vetettek föl – erről már Ryan Kennedy, a houstoni egyetem politikatudományi intézetének az oktatója beszélt. Abban az esetben, ha kivették az algoritmusból a közvélemény-kutatási eredményeket, akkor már csak 65 százalékos pontossággal találták el a választási eredményeket.

Ezt követően Kennedy és csapata egy olyan modell felállításába kezdtek, ami nemcsak azt mondja meg, hogy ki nyer, vagy veszít, hanem a különbséget is. Végül 122 választás 146 fordulóját vizsgálták meg 4331 különböző közvélemény-kutatási eredményt felhasználva. Végül ezeket az adatokat is vegyítették a gazdasági és politikai változókkal. Végül 90 százalékban sikerült eltalálni a választások eredményét. Kennedy szerint mindezek azt mutatják, hogy a választási előrejelzésekben a közvélemény-kutatásokat továbbra sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Sokszor nagyon nehéz helyzetűk van a közvélemény-kutatóknak

Forrás: AFP/Jean-Sebastien Evrard

A közvélemény-kutatóknak persze egyre nehezebb kihívásokkal kell megküzdeniük. Az egyik ilyen, hogy megfelelő mennyiségű kérdőívet tudjanak kitöltetni az emberekkel, hogy így minél pontosabb adatokat nyerjenek. Az intézetek célja, hogy minél nagyobb elemszámmal dolgozzanak, így minél reprezentatívabb eredményeket közöljenek.

A nagy 2002-es bukta

Az intézetek számai alapján érdemes megnézni, hogy Magyarországon mennyit szoktak tévedni a választások előtti a felmérések. 1990-ben, 1994-ben és 1998-ben a tévedések egyáltalán nem voltak kirívóak, de 2002-ben már jelentős elmérés történt. A nyolcnapos előrejelzések közül a Szonda öt-, a Tárki nyolc-, a Gallup tíz-, a Marketing Centrum pedig tizenkét százalékos Fidesz-győzelmet prognosztizált. A Medián becslése valamelyest kilógott a többi közül: a cég a választani tudó „biztos" szavazók körében négyszázalékos Fidesz-előnyt mért, de az eredményt az „aktív bizonytalanok" valószínűsíthető preferenciáival korrigálva kétszázalékos Fidesz-győzelemre tett előrejelzést. Ezzel szemben az MSZP nyerte a választást.

Medgyessy Péter győzelmét egyetlen felmérés sem mutatta

Forrás: MTI

2006-ban a március végén megjelent nyolcnapos előrejelzések a két nagy párt tekintetében viszonylag együtt mozogtak: a cégek jellemzően néhány százalékos MSZP-előnyt, vagy fej fej melletti küzdelmet jeleztek. Az SZDSZ és az MDF esetében azonban még a kerekítések mellett is aránylag nagy eltérések voltak: az SZDSZ-re vonatkozó becslések 4,8 és 6 százalék között mozogtak, míg az MDF eredményét a legtöbb intézet 3-4 százalék közé várta. Végül a cégek meglehetősen pontosan eltalálták a végeredményt, egyedül az MDF akkori bejutása okozott meglepetést.

Pontosság

2010-ben a felmérések igazából a Fidesz támogatottságának a megítélésében tévedtek. Az intézetek nagyjából 10 százalékponttal jósoltak több szavazatot az ellenzéki pártnak, mint amennyit valójában kapott. A többi párt erősorrendjét gyakorlatilag eltalálták.

2014-ben a március végén-április elején készített kutatások nagyjából eltalálták a végeredményt. Az egyik legpontosabb kutatást az Ipsos tette közzé. Ők 46 százalékot jósoltak a Fidesznek, 26-ot a baloldali összefogásnak, 19-et a Jobbiknak és 4-et az LMP-nek. Végül a Fidesz 44 százalékot kapott, a baloldal 26-ot, a Jobbik 20-at, míg az LMP 5,3-at.

2014-ben nem tévedtek az előrejelzések

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Összességében jól látszik, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatók legnagyobb tévedése a 2002-es országgyűlési választáson volt. Akkor egyértelműen Fidesz-MDF győzelmet jeleztek előre, ami ráadásul messze a hibahatáron belül volt. Az akkori tévedés után új módszerek beiktatásával, többek között a bizonytalan szavazók preferenciáinak a pontosabb felmérésével sikerült a következő választásokra pontosabb becsléseket adni.

https://kulvilag.blogstar.hu/./pages/kulvilag/contents/blog/35401/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?